Az üveg mára szerves részét képezi mindennapjainknak.

 

Ahogy azt már egy korábbi cikkünkben említettük, 2022. az Üveg Nemzetközi Éve. Az üveg társadalmunkban betöltött létfontosságú szerepének megünnepléseként összeszedtünk néhány érdekességet az üvegről, ami talán újdonságként szolgál majd a legtöbbek számára. Elég, ha kinyitunk egy ablakot, töltünk egy pohárral a kedvenc üdítőitalunkból, vagy az fülünkhöz emeljük a mobilkészülékünket – folyamatosan érintkezünk az üveggel. Milyen érdekes, hogy a legtöbben talán még sosem gondolkodtak el azon, vajon honnan származik ez a felhasználását tekintve, szerteágazó anyag és tulajdonképpen milyen alkalmazásai vannak az élet különböző területein. Érdekességek az üvegről? Összegyűjtöttünk néhány fontos információt.

Az üveg egy szilárd és átlátszó anyag, amelyet természetes nyersanyagokból állítanak elő; mint kvarchomok, szóda, mészkő. Ezen nyersanyagok magas hőmérsékleten való olvasztásával jön létre az az anyag, amit mi úgy ismerünk, az üveg.

Az üveg egy szilárd és átlátszó anyag, amelyet természetes nyersanyagokból állítanak elő

Az üveg mint természetes anyag

 

Az üveg egyszerre mesterséges és természetes anyag. Egy mítosz szerint a múltbéli emberek azt gondolták, az üveg folyékony halmazállapotú, ezt a feltételezést a régi házak és templomok szabálytalan méretű és vastagságú ablakaira alapozták. Ezek az ablakok alul vastagabbak voltak, mint felül, de ez valójában a múltbéli üveggyártás folyamatának köszönhető. Ugyanis a kezdetleges technikával elkészített üvegtáblák egyik széle általában vastagabb volt a másiknál. Az igazság az, hogy úgynevezett amorf anyagnak tekintik, mert a benne található atomok rendezettebbek, mint egy folyadékban, de nem olyan szigorúan rendezettek, mint a szilárd kristályokban. Gyors hűtéskor az olvadáspontja alatt nem fagy meg és kristályosodik ki, hanem szuperhideggé, folyadékká válik. Az üvegben, akár a folyadékban, szabadon mozoghatnak az atomok, de csak nagyon lassan. A modern üveget egyenletes vastagsággal állítják elő, így ezeknél soha nem látható, hogy az üveg vastagabbá válna az alján. Ezek az ablakok síküveggyártással, úsztatott üveggyártási eljárással készülnek. Az olvadt üveg az olvadt ónfürdőn úszik, majd túlnyomásos nitrogént visznek fel az üveg tetejére úgy, hogy tükörsima felületet kapjon. Éppen ezért, ha a lehűtött üveget függőlegesen helyezzük el, akkor annak teljes felülete egyenletes vastagságú.

Az „örökké-újrahasznosítható”

 

Fizikai tulajdonságai a feldolgozás során sem változnak meg, mégis kevesen tudják, hogy az üveg szinte az egyetlen olyan anyag a világon, ami számtalanszor újrahasznosítható anélkül, hogy idővel elkopna, vagy romlana a minősége. Természetesen azt muszáj megemlítenünk, hogy ezek a tulajdonságok a mindennapos használatban lévő üvegtárgyakra nem feltétlenül érvényesülnek.

A természet üvege

 

Az üveg természetes úton is kialakulhat. Ezek közül a legérdekesebb üveg talán az obszidián, amiről köztudott, hogy vulkánokban képződik. (Obszidiánt általában a riolitikus lávafolyamok határain belül találnak.) Ez a magmás kőzet az extrudált láva gyors lehűlésének eredménye. Nem valódi ásvány, csak ásványszerű anyag, mineraloid, mert szerkezete nem kristályos. Az obszidián kemény, törékeny és amorf, kristályszerkezet nélküli kőzetüveg, amit korábban vágó- és szúrószerszámok előállítására is használták. Az ezotériában úgy tartják, az obszidián erős védelmező kő. Az ókorban úgy gondolták, az obszidián elűzi az ártó lelkeket és megvédi viselőjét. A középkorban már fájdalomcsillapításra, gyógyításra is használták.

Obszidiánt általában a riolitikus lávafolyamok határain belül találnak.

Az obszidián mellett érdemes megemlítenünk a Fulgurit nevezetű ásványt is, amit a köznyelvben úgy is emlegetnek, villámkő vagy a „villámból született kő”. Erről tanúskodik egy 1706-ban Németországban talált fosszilia. A fulgurit egy üvegszerű ásványi anyag, ami a villám földbe való becsapódása által keletkezik. Abban a pillanatban, ahogy a villámcsapás áthalad a földön, a talaj anyaga megolvad, ennek a folyamatnak köszönhető a fulgurit létrejötte. Ez a folyamat körülbelül egy másodpercig tart, de keletkezése több szemponttól is függ. A talajnedvesség és üvegképzőanyag szintje határozza meg, hogy a villámcsapás után képződik-e fulgurit, és ha igen, milyen méretben és formában ölt testet. Az egyik típus akkor alakul ki, mikor a villám kemény kőzetbe csap és az energia nem vezetődik el azonnal. Ekkor a kőzetolvadék idővel részben kristályosodik és a kőzet olyan lesz, mintha zománca lenne. Másik esetben a villám száraz homokba csap. Ekkor általában függőleges üveges „csövek” keletkeznek, melyek átmérője 2-4 cm, hossza pedig több méter is lehet.

Vannak még a tektitek, impaktitok, amik meteoritbecsapódáskor keletkező természetes üvegek.

 

SiO2 tartalmuk elérheti a 90-95 %-ot. Nem találhatóak akárhol a Föld felszínén. Előfordulásuk négy ismertebb helyre korlátozódik, három közülük köztudottan becsapódási kráter. A tektitek eredete még nem teljesen tisztázott.

A tektitek eredete még nem teljesen tisztázott

Az üveg az egyik legősibb emberi találmány, a mindennapjaink szerves része, körülvesz bennünket a járművekben, a bevásárlóközpontokban és az otthonunkban is. A modern üveggyártás során abból is adódik az üvegek változatos összetétele, hogy a különböző földrészeken, különböző ipartelepeken más-más a felhasznált alapanyagok minősége. Az érdekességek az üvegről mindennapjaink csodái jelenthetik.

Pin It on Pinterest

Share This